Atom: az anyagok azon r�sze, amit k�miai m�dszerekkel tov�bb nem bonthat�. Az atom az elem k�miailag l�tez� legkisebb alkot�r�sze. Az atomok egy kis, s�r�, protonokb�l �s neutronokb�l �ll� magb�l, �s az azokat k�r�lvev�, mozg� elektronokb�l �llnak. Az elektronok sz�ma megegyezik a protonok sz�m�val, az ered� t�lt�s nulla. Az elektronok a mag k�r�li t�r r�gi�ban mozognak.

Elemi r�szecsk�k: az atomokat fel�p�t� protonokat, elektronokat, neutronokat nevezz�k �gy. Az elemi r�szecske kifejez�s k�tf�le �rtelemben haszn�latos. �ltal�ban olyan r�szecsk�t �rt�nk alatta, amely tov�bb nem bonthat� (a tudom�ny mai �ll�sa szerint), n�ha azonban az �sszes olyan r�szecsk�t bele�rtik, ami m�s, nagyobb r�szecsk�nek az �p�t�k�ve. P�ld�ul az atomok kisebb r�szecsk�kb�l, elektronokb�l, protonokb�l �s neutronokb�l �p�lnek fel. Viszont a proton �s a neutron m�g elemibb r�szecsk�kb�l, a kvarkokb�l �s gluonokb�l �ll. Jelen leck�nkben a protont, neutront �s az elektront �rtj�k elemi r�szecske kifejez�s alatt

Proton: pozit�v t�lt�s� elemi r�szecske, jele p+

Elektron: negat�v t�lt�s� elemi r�szecske, jele e-

Neutron: semleges elemi r�szecske, jele n0      

Nukleonok: protonokat �s neutronokat egy�tt nukleonoknak nevezz�k.

Az elemi r�szecsk�k jellemz�inek �sszefoglal�sa: 

n�v jel t�lt�s t�meg

proton p+ pozit�v 1 egys�gnyi

neutron n0 - 1 egys�gnyi

elektron e- negat�v 1/1840 egys�gnyi

Rendsz�m: egy indexsz�m, ami megegyezik az adott atom protonsz�m�val.

T�megsz�m: a protonok �s neutronok sz�m�nak az �sszege.

Izot�p: az azonos rendsz�m�, de elt�r� t�megsz�m� atomok egym�s izot�pjai. P�ld�ul a hidrog�n izot�pjai: a hidrog�n (egy proton, nincs neutron), a deut�rium (egy proton egy neutron), �s a tr�cium (egy proton k�t neutron). A term�szetben a legt�bb elem izot�pjainak kever�kek�nt fordul el�.

Egy elem radioakt�v izot�pj�t radioizot�pnak nevezz�k.

A radioaktivit�s bizonyos atommagok spont�n boml�sa, amelyet alfa r�szecsk�k (h�lium mag), b�ta r�szecsk�k (elektronok vagy pozitronok) kibocs�t�sa, vagy gammasug�rz�s (r�vid hull�mhossz� elektrom�gneses sug�rz�s) k�s�r.

Radiokarbon kormeghat�roz�s m�dszer a biol�giai eredet� r�g�szeti leletek kor�nak meghat�roz�s�ra. A kozmikus sug�rz�s eredm�nyek�ppen a l�gk�ri nitrog�nmagok egy kis r�sze a neutronbomb�z�s miatt a sz�n-14 radioakt�v magg� alakul.

714N+n→614C+p

Az �l� f�k �s m�s n�v�nyek a fotoszint�zis sor�n sz�n-dioxidk�nt valamennyit felvesznek a radioakt�v sz�natomokb�l. A fa kiv�g�sakor a fotoszint�zis megsz�nik, a radioakt�v sz�nnek a stabil sz�natomhoz viszony�tott ar�nya a radiokarbon boml�s�val cs�kken. A mint�ban tal�lhat� 14C/12C m�rhet�, �s lehet�v� teszi a fa kiv�g�s�t�l eltelt id� kisz�m�t�s�t. A m�dszerrel kapott eredm�nyek k�vetkezetesek eg�sz a 40000 �ves mint�kig, b�r pontoss�guk f�gg a m�ltban l�tezett kozmikus sug�rz�s intenzit�s�ra vonatkoz� feltev�sekt�l. A technik�t Willard F. Libby dolgozta ki kolleg�ival 1946-1947-ben.

Radioakt�v nyomk�vet�s, izot�pos jel�l�s folyamat, amelynek sor�n egy vegy�let egy stabil atomj�t ugyanannak az elemnek egy radioakt�v izot�pj�val helyettes�tik, hogy a kibocs�tott sug�rz�s alapj�n nyomon k�vethess�k az �tj�t egy biol�giai vagy mechanikai rendszerben. A radioakt�v, vagy a stabil izot�pot tartalmaz� vegy�let a jelzett vegy�let, az atom a jelz� atom. Egy izot�ppal jel�lt vegy�let k�miailag �s fizikailag azonos m�don viselkedik, mint a m�s tekintetben azonos stabil vegy�let, �s jelenl�te k�nnyen nyomon k�vethet� Geiger-sz�ml�l� alkalmaz�s�val. Az izot�pjelz�ses m�dszert sz�les k�rben alkalmazz�k k�mi�ban, biol�gi�ban, orvostudom�nyban �s a m�szaki tudom�nyokban.

Magreakci�: az atommagok �talakul�s�val j�r� reakci�k

Atomenergia: a magreakci� sor�n felszabadul� energi�t nevezz�k �gy.

L�ncreakci�: stabil 235-�s rendsz�m� ur�nizot�p neutron-besug�rz�s hat�s�ra instabil 236-os ur�nizot�pp� alakul, ami hasadni fog �s 142-es b�rium, valamint 92 kripton keletkezik. Mell�kterm�kk�nt m�g t�bb neutron keletkezik, ami tov�bbi ur�nnal �tk�zve n�veli �s gyors�tja a reakci�k sz�m�t �s sebess�g�t.

Maghasad�s: az ur�nmag �s a neutron egy�ttes t�mege nagyobb, mint a hasad�skor keletkez� anyagok egy�ttes t�mege. A hi�nyz� t�meg alakul �t energi�v�, szabad�t fel hatalmas energi�t, amib�l �jabb neutronok keletkeznek.

Az atomenergi�t mint atommaghasad�st az atomer�m�vekben �s az atombomb�kban hasznos�tj�k. A maghasad�s (fisszi�) sor�n egy atommag k�t vagy t�bb kisebb magra szakad. A maghasad�st gamma-, valamint neutronsug�rz�s is k�s�rheti. A neh�z elemek maghasad�sa exoterm folyamat, melynek sor�n nagy mennyis�g� energia szabadul fel elektrom�gneses sug�rz�s �s a hasadv�nyok mozg�si energi�j�nak form�j�ban. Ahhoz, hogy a maghasad�s sor�n energia szabaduljon fel, a term�kmagok k�t�si energi�j�nak nagyobbnak kell lennie, mint a kiindul�si mag k�t�si energi�ja. A maghasad�s az elem�talakul�s (transzmut�ci�) egyik lehets�ges m�dja, mivel a folyamat v�g�n kapott hasadv�nymagok nem azonosak az eredeti k�miai elemmel.A maghasad�s r�v�n atomenergia termelhet�, vagy nukle�ris fegyverekben robbant�s c�lj�ra is felhaszn�lhat�. Mindk�t alkalmaz�s alapja az, hogy bizonyos anyagok (hasad�anyagok) szabad neutronnal val� �tk�z�s hat�s�ra maghasad�st szenvednek, ugyanakkor a hasad�s sor�n bel�l�k szabad neutronok keletkeznek. Ez �nfenntart� l�ncreakci�t hoz l�tre, melynek seg�ts�g�vel atomreaktorban szab�lyozott energiafelszabadul�s, atomfegyverben viszont nagyon gyors, ellen�rizetlen reakci� megy v�gbe.A nukle�ris f�t�anyagban t�rolt szabadenergia mennyis�ge milli�szorosa a hasonl� t�meg� k�miai t�zel�anyagokban – p�ld�ul benzinben – t�rolt szabadenergi�nak, �gy a maghasad�s bizony�tottan hat�kony energiaforr�s. A maghasad�s term�kei viszont �tlagban sokkal radioakt�vabbak, mint a hasad�anyagk�nt haszn�lt neh�z elemek, �s radioaktivit�suk jelent�s ideig megmarad, �gy a keletkez� nukle�ris hullad�k kezel�se is probl�ma

Magf�zi�: ha k�nny� atommagok �tk�znek megfelel� energi�val, akkor kisebb energi�j� �llapotot lehet el�rni, ami k�zben �ri�si energia szabadul fel. Ilyen elven m�k�dik pl: hidrog�n bomba.

Az atomenergia nyer�s�nek m�sik m�dja az atommagok f�zi�ja, magf�zi�.  Ez k�miai elem szint�zise magfolyamatokkal. A magf�zi� k�l�nb�z� m�dokon j�tsz�dhat le. Els�dleges magf�zi� j�tsz�dott le nagyon hamar a ’big bang’ ut�n, amikor az univerzum rendk�v�l forr� volt. Ez a folyamat volt felel�s a k�nny� elemek, p�ld�ul a h�lium kozmikus gyakoris�g��rt. Robban�sszer� magf�zi� t�rt�nhet egy szupernova robban�sakor is.

A csillagok k�z�ppontj�ban, igen magas h�m�rs�kleten lej�tsz�d� csillag magf�zi� az, ami ma a magf�zi� els�dleges form�j�t jelenti. Az egzakt folyamatok a csillag magf�zi� eset�n f�ggenek a h�m�rs�klett�l, s�r�s�gt�l �s a csillag k�miai �sszet�tel�t�l. Csillag magf�zi� eset�n a h�lium szint�zise protonokb�l, a sz�n� a h�liumb�l t�rt�nhet meg.

Felez�si id�: A felez�si id� megegyezik azzal az id�tartammal, amely alatt egy folytonos, monoton cs�kken� vizsg�lt �rt�k felez�dik. Tipikus p�lda a radioakt�v atommagok boml�sa. A radioakt�v boml�s jellemz�i: az �lettartam (k�zepes �lettartam, τ), a felez�si id� (T1/2) �s a boml�si �lland� (λ). A m�g radioakt�v atommagok sz�m�t az id�ben egy cs�kken� exponenci�lis f�ggv�ny �rja le. Az e-hatv�nyak�nt fel�rt alak kitev�j�nek az egy�tthat�j�t nevezz�k boml�si �lland�nak. Az �lettartam az az id�, amire a magok e-edr�sze bomlik el. A boml�si param�ter �s az �lettartam egym�s reciprokai.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.